Aircalc levegővédelmi hatásterület számító szoftver - szakmai jellemzők

A szoftverrel légszennyező források hatásterülete határozható meg a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (a levegő védelméről) értelmében, továbbá az MSZ 21459-es, illetve MSZ 21457-es szabványsorozat (légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása) alapján receptorhálóra vetített környezeti koncentrációk számíthatóak. A támogatott számítási módok:

	Számítási mód
1.	Hatástávolság számítás és vizsgálati pont(ok)ra történő számítás (amennyiben meg lett(ek) adva)
2.	Néhány perces vagy 1 órás átlagolású légszennyező-anyag koncentrációk számítása a receptorháló pontjaira
3.	Éves átlagolású légszennyező-anyag koncentrációk számítása a receptorháló pontjaira

A számításokhoz a (korábban) KvVM által nyilvántartott légszennyező anyagok közül kell választani legalább 1-et vagy egyszerre legfeljebb 20-at, melyekre vonatkozóan mind a hatástávolság mind a receptorhálóra történő számítás elkészíthető. Az ON-LINE hatásterület modellező rendszerben előre rögzítettük a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben megadott egészségügyi határértékeket (vagy tervezési irányértékeket) és az ország egyes településeire jellemző meteorológiai és háttérszennyezettségi adatokat, hogy a hatástávolság számítások könnyen és gyorsan elvégezhetőek legyenek.

Az órás átlagolású számításokhoz szükség van egy jellemző meteorológiai állapot definiálására, amely az ON-LINE rendszerben az alapadatok lapon lehetséges.

Az éves átlagolású számításokhoz külön meteorológiai fájlra van szükség, amely tartalmazza az OMSZ által szolgáltatott hosszú távú megfigyelések eredményeit. Ettől eltérő formátumú alapadatok esetén azokat konvertálni kell. Igény esetén vállalkozunk olyan egyedi szoftverek kifejlesztésére, amelyek a felhasználó rendelkezésére álló adatforrásokból a szükséges konverziót elvégzik.

A szoftver a következő forrásokat képes kezelni:

Forrás típus	Térképi alak	Paraméterek
Pont	pont	azonosító, EOVx, EOVy, kibocsátási magasság, kibocsátási átmérő, füstgáz térfogatáram, füstgáz hőmérséklet, tüzeléstechnológiai besorolás, éves üzemóra, légszennyezők koncentrációja a füstgázban [mg/m3]
Közlekedési vonalforrás	vonal	azonosító, EOVx1, EOVy1, EOVx2, EOVy2, kibocsátási magasság, éves üzemóra, légszennyezők fajlagos kibocsátása [mg/(m*s)]
Területi	poligon	azonosító, sarokpontok (EOVx,EOVy), kibocsátási magasság, éves üzemóra, légszennyezők kibocsátása a teljes területre vonatkozóan [mg/s]
Homlokzati	vonal (függőleges téglalap)	azonosító, a felülettel szemben állva a bal végpont EOVx és EOVy koordinátái, a jobb végpont EOVx és EOVy koordinátái, a kibocsátó felület alsó peremének magassága, a kibocsátó felület magassága, éves üzemóra, légszennyezők fajlagos kibocsátása [mg/(m2*s)]

A forrásokon kívül az alábbi térbeli elemeket lehet definiálni:

Fedvény	Térképi alak	Paraméterek
Vizsgálati pont	pont	azonosító, EOVx, EOVy, észlelési magasság

A modellszámításnál a területi és homlokzati forrásokat 1 x 1 m-es virtuális forráselemekre bontja a rendszer és így modellezi a minél pontosabb számítás érdekében, amely egyben azt is jelenti, hogy ilyen források esetén a számítási idő drasztikusan megnőhet a többi forráshoz képest.

Hatástávolság számításnál a SZÁLLÓPOR-TSPM és SZÁLLÓPOR-PM10 légszennyezők esetén a rendszer automatikusan 24 órás átlagolással számol a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően.

Az AIRCALC szoftvert egyrészt PC-s verzióban (árak) forgalmazzuk, másrészt az ON-LINE Hatásterület Modellező Rendszerünk része, ahol eseti díjfizetéssel készíthetőek hatásterület számítások. A szoftver harmadik felhasználási lehetőségeként olyan ipari automata modellező rendszert is képesek vagyunk kiépíteni, amely az aktuális meteorológiai állapotnak megfelelően képes transzmissziót modellezni és megjeleníteni.

A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a jelenlegi verzióba beépítettük a hatásterület meghatározás olyan formáját, ahol az éves meteorológiai adatok alapján minden szélirányra a leggyakoribb jellemzők alapján készül egy hatástávolság számítás, majd ezen számítások összességéből egy polárdiagram áll elő.